Történetmesélés

Based on these scenarios: Audio/video feedback , Digital Producers, Mind mapping the soil

Inspiration for these learning activity packages:

 

Ennek a folyamatnak az a sajátossága, hogy a narrációra és a digitális történetmesélésre koncentrál. Egy történet elmondásának megtanulása – az, hogy a diák képes legyen szabatosan kifejteni egy gondolatot, vagy meggyőzni egy közönséget, például a szülőket vagy más felnőtteket – olyan speciális készségnek tekinthető, amely minden érdeklődési területen releváns. Ez a tanulási folyamatleírás hozzájárul ahhoz, hogy a történetmesélést hasznos tanulási tapasztalatnak tekinthessük, és választ ad arra a kérdésre, hogy a történetmesélés és a narratíva mi módon kapcsolódnak az egyes témákhoz.  A digitális történetmesélés erősítheti a tanulók motiváltságát, és újszerű feladatokat és tevékenységeket tesz lehetővé.

Történetmesélés tervezési feladat bemutatása – Készíts egy izgalmas, rövid videót, amely egy tudományos jelenséget kapcsol személyes élményekhez, és legfeljebb 5 perc hosszú. Válaszd ki a közönséget, és ügyelj arra, hogy a történetet izgalmas, tényszerű, ugyanakkor a közönséged számára érthető legyen.

ÁLMODD MEG – Természettudományokat oktató tanár vagyok, és a médiatanárral közösen azt kérem a diákjaimtól, hogy készítsenek egy izgalmas, rövid videót a súrlódás fogalmáról. Bemutatom a tervezési feladatot, és azt javaslom, hogy tanulótársaikat képzeljék a célközönségüknek. Mutatok néhány ötletadó videót, ezután pedig megbeszéljük az egyes kommunikációs módszerekben rejlő lehetőségeket, ezáltal egyszerre fejlesztjük a digitális műveltségüket és a természettudományos problémák megértésének képességét. A médiatanár és jómagam egyetértünk, hogy a feladat fejleszteni fogja a tanulók narrációs képességeit, és segít abban, hogy elmélyülten tudjanak foglalkozni egy tudományos fogalommal. Az első órán arra kérem őket, hogy álmodják meg, miről is szólhatna a videójuk.  REFLEKTÁLJ –  A diákok időkapszula formájában, amelynek dátuma a kurzus befejezésének dátumával egyezik meg, a  ReFlex segítségével rögzítik első gondolataikat és a megálmodott eredményt.

FEDEZD FEL – Arra kérem a diákokat, hogy otthon, az iskolai szakkörök után, vagy a közkönyvtárakban keressenek, nézzenek meg és kommentáljanak izgalmas természettudományos videókat, ezekből ötleteket merítve az általuk elkészítendő videókhoz. Ezalatt a tudományos kérdéssel is behatóan foglalkoznak, megpróbálják kitalálni, hogy milyen mechanikai szabályszerűségek vonatkoznak a jelenségre, hogy lehet ezekkel kísérletezni, és hogy lehet ezeket a választott történeten keresztül elmagyarázni.  REFLEKTÁLJ – A diákok leírják, mire jutottak, és hogy mik a történettel kapcsolatos első gondolataik.

TÉRKÉPEZD FEL – Az iskolába visszajőve a diákok gondolattérképeket készítenek arról, hogy mikre jutottak, és elkezdik a videók történeteit felvázolni. Párokban kommentálják egymás terveit. A történetek vázai jelenetek és videós átkötések vázlatait tartalmazzák, meghatározzák a felvétel helyszíneit, a hanganyagot és a szereplők párbeszédeinek tartalmát, a szereplők arckifejezését és mozgását. Amikor a vázlatok megvannak, akkor a diákok, a médiatanár és én kialakítjuk a videós történetek értékelésének szempontjait. REFLEKTÁLJ – A csapatok összegzik az eddigi munkájukat, megbeszélik a kihívást és megtervezik a következő feladat lépéseit.

ALKOSS – A diákok megkezdik a videós munkát mobiltelefonjaik és digitális kamerák segítségével. Megosztják egymással ötleteiket, gondolataikat és médiafájljaikat. A történetek megszerkesztéséhez ingyenes web-alapú vágóprogramot használnak. Egyes jeleneteket az iskolán kívül kell felvenni. A médiatanár a videók narratív struktúrájával kapcsolatban segít ötletelni, én pedig arra figyelek, hogy a tartalom tudományos szempontból pontos legyen. Emlékeztetem a diákokat, hogy készüljenek fel a médiaszakemberekkel folytatandó workshopban való részvételre. REFLEKTÁLJ – A diákok reflektálnak az anyaggyűjtés folyamatára, és megbeszélik a szakértőkkel folytatandó workshoppal kapcsolatos terveiket.

KÉRDEZZ – Az egyik diák megmutatta reflexióit édesanyjának, aki egy tévés gyermekműsor munkatársa, és aki felajánlotta, hogy kollégáival együtt körbevezetik a társaságot a tévéstúdióban, és véleményezik a diákok videóinak első változatát. Bár eredetileg azt terveztem, hogy az iTEC hálózatán keresztül kerítek olyan forgatókönyvírót vagy szépirodalmi szerzőt, aki segíthetne a diákoknak, az újonnan felmerült kapcsolat még ennél is érdekesebbnek tűnik. A tévés szakemberekkel tartott workshop során a  diákok tele vannak izgalmas ötletekkel, felvillanyozódnak a videós történetekkel kapcsolatban kapott javaslatoktól, azokat be akarják építeni, noha ez egyes esetekben a tervhez képest  több órával hosszabb műsoridő elkészítését jelenti. REFLEKTÁLJ – A szakértői workshop résztvevői megbeszélik a reflexiókat és az egyes diákok munkájával kapcsolatos fejleményeket.

MUTASD BE – A kurzus végén a diákok feltöltik a videóikat egy online videómegosztó felületre, és belinkelik az iTEC facebook csoporton keresztül. A diákoknak szükségük van szüleik hozzájárulására ahhoz, hogy ezt megtegyék. Ezután a diákok Európa különböző pontjain élő iTEC tanulók által feltöltött videókat néznek meg és kommentelnek. Mivel a  videók feliratosak, áthidalják Európa különböző nyelvi határait, és könnyen érthetők. A szülőket is arra kérjük, hogy nézzék meg és véleményezzék a videókat. Egyes videók igazán izgalmasak, ezeket megjelölöm, és a jövőben használni fogom őket a tanításban. Felhasználom a kommenteket, a reflexiók felvételeit, a diákok dokumentációját, és azokat a  rögzített visszajelzéseket is, amiket a tanulási folyamat során adtam a diákoknak. Az értékelést a következő órán beszéljük meg. A vitában a diákoknak lehetősége van arra, hogy az általam adott értékelés ellen vagy mellett érveljenek. Néhányan közülük olyan meggyőző indokokkal állnak elő, amelyek alapján felülbírálom az eredeti értékelést.

Izgalmas természettudományos videókat tartalmazó oldal található itt: http://blossoms.mit.edu/

This post is also available in: angol spanyol török